Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, miután nagypénteken keresztre feszítették. Az ünnep mozgó dátumhoz kötött, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik – tehát március 22. és április 25. között bármikor lehet.
A húsvéti ünnepkör több fontos napot is magába foglal:
- Virágvasárnap: Jézus jeruzsálemi bevonulásának emléknapja.
- Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléke.
- Nagypéntek: A keresztre feszítés napja, a gyász és csend ideje.
- Nagyszombat: A feltámadás előtti várakozás napja.
- Húsvétvasárnap: A feltámadás ünnepe.
- Húsvéthétfő: A vidámság, locsolkodás napja.
Húsvéti hagyományok és szokások
A húsvétot számos népszokás övezi, amelyek a keresztény hagyományok mellett gyakran pogány tavaszi rituálékra is visszavezethetők.
Locsolkodás
Húsvéthétfőn a fiúk meglocsolják a lányokat vízzel vagy kölnivel, ami a megtisztulást és a termékenységet jelképezi. A locsolkodásért festett tojás jár cserébe, ami szintén az élet és az újjászületés szimbóluma.
Húsvéti tojásfestés
A tojás az egyik legősibb tavaszi jelkép, az élet újjászületését, a termékenységet szimbolizálja. A piros tojás Krisztus vérét idézi.
Sok országban, például Ukrajnában, egyedülálló díszítési technikákat alkalmaznak a tojások festésére, mint például a híres pysanka tojásokat, amelyek hagyományos viaszfestési technikával készülnek.
Húsvéti ételek
A böjt után gazdag lakoma következik: sonka, főtt tojás, torma, kalács – ezek mind szimbolikus jelentéssel bírnak. A sonka például az ünnepi bőséget, a torma Krisztus szenvedését, a kalács a feltámadást idézi.
Tűz- és vízszentelés
Katolikus szertartásokban húsvét éjjelén tüzet szentelnek, majd a szentelt vízzel keresztelik az új tagokat.
Honnan jön a húsvéti nyúl?
A nyúl a termékenység jelképe, és valószínűleg német eredetből származik, melyben a húsvéti Holdban nyúl képét vélték felfedezni. A legenda szerint a húsvéti nyúl hozza a tojásokat.