Május 13-án, kedden Halász János fideszes parlamenti képviselő benyújtotta törvényjavaslatát az országgyűlésnek “A közélet átláthatósága” címmel. A magyar közéletben hatalmas port kavart olyannyira, hogy rengeteg újság, civilszervezet fejezte ki nemtetszését a javaslattal szemben, sőt, még az Európai Parlamentben is sürgős vitát rendeztek. De mi is ez a törvény, miért is érint ez mindenkit, beleértve a diákságot is?
A történet 2023 decemberére nyúlik vissza, amikor a parlament megszavazta a Szuverintásvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt, amely 2024 februárjában létre is jött. Széles jogkörrel rendelkezik, legfőbb feladataként Magyarország külföldi befolyástól való védelmét határozták meg. Idén májusban aggodalomra adott okot, hogy a kormánypárti képviselők bővíteni kívánják a Hivatal jogkörét, a módosítás szerint többek között javasolhatják a kormánynak olyan szervezetek feljegyzését, melyek megítélésük szerint külföldről érkező támogatásokat fogadnak el, ezzel “veszélyeztetve” Magyarország szuverenitását. A feljegyzést követően az adott szervezetek nem gyűjthetnek adó 1%-ot (ami rengeteg független sajtóorgánum, civilszervezet alap működését jelenti), vezetőik közszereplőnek minősülnének, illetve mindennemű pénzbeli támogatás esetén külön nyilatkozatot kellene tenniük. A külföldről érkező támogatásokba beletartozik a magánszemélyektől érkező adomány, illetve olyan összegek is, amelyeket transzparens pályázatokon (pl. uniós pályázatokon) lehet elnyerni.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy egy szervezet külföldről érkező támogatást fogadott el, hatalmas pénzbírságot szabhatnak ki, illetve helyszíni ellenőrzést is tarthatnak. Ez azt jelenti, hogy a listázott szervezet tulajdonában álló dokumentumokba, adathordozókba, számítógépekbe belenézhetnek, azokról másolatot is készíthetnek.
Mik veszélyeztethetik az ország “szuverenitását”?
Minden, ami közélet befolyásolásával bír. A javaslat értelmében azon tevékenységek fenyegetést jelentenek Magyarország önállóságára, melyek negatív színben tüntetik fel az ország “jogállamiságát”, a nemzet egységét, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét és az ország keresztény kultúráját.
Kiket érint ez a törvénymódosítás?
Legfőképp a független sajtót, a civilszervezeteket. Lemondhatnak európai uniós forrásokról, civil alapokról, emberi jogi vagy oktatási programokról. A legnagyobb sajtóorgánumok (pl. Telex, 444, Partizán) a törvényjavaslat benyújtását követően maratoni adásokat tartottak, rengeteg közszereplővel beszélgettek élő adás keretében. Vasárnapra tüntetést szerveztek magánszemélyek a Kossuth térre, amelyre rengeteg politikában nem érdekelt személy is buzdította az embereket a részvételre. Számtalan szakszervezet állt ki nyilvánosan a szabályozás ellen, a Magyar Bírói Egyesület jogállamiságot sértő intézekdésnek nevezte.
Tömeghisztéria, vagy jogos aggodalom?
A majd hatályba lépő törvény Magyarországon minden társadalmi réteget érint. A kormány kezébe került egy újabb fegyver, mellyel az őket bíráló, egyet nem értő hangokat hallgattathat el. Márpedig egy demokráciában élő társadalomnak egyik legfontosabb közéleti szerepe: a hatalom ellenőrzése. Az újságok, a szakszervezetek, a civilszervezetek a társadalmakban nagyon fontos szerepeket látnak el. Az olvasók tájékoztatása, a hatalom bírálata, a különböző szakmában dolgozók érdekképviselete, a rászorulók védelme és segítése. A kormány az ilyen szervezeteket is akadályozhatja a jövőben a feladatuk ellátásában. A diákságot érinti az új átláthatósági törvény? Közvetlenül nem. Azonban közvetett hatásai vannak ránk nézve. Bármikor elkaszálhatnak oktatási programokat, ifjúsági projekteket, diákságot támogató kezdeményezéseket, nem beszélve a kritikus sajtóhoz való hozzáférési lehetőségének esetleges csökkenéséről, amely hosszú távon befolyásolhatja a diákok fejlődését és tájékozottságát.