Sing Street
Véletlen bukkantam rá a Sing Streetre egyszer, de azóta is nagyon fontos helye van a szívemben. Amiatt is szeretem ennyire, mert ez a film engedi, hogy álmodjunk. Bemutatja, hogy nem kell félnünk attól, hogy úgy tegyünk, ahogy szeretnénk. Akkor is, ha mások ezt nem támogatják, nem értenek vele egyet.
Főszereplője Conor (későbbiekben Cosmoként említik) egy ír fiú, aki egy bandát alapít. Már itt elkezdődik az a gondolatmenet, hogy, ha valamit meg szeretnénk csinálni, ahhoz csak hinnünk kell benne. Bár eredetileg az együttes, csak egy lány (Raphina) miatt indult el, aki modell szeretett volna lenni, és Conor azt hazudta van egy bandája, és szükségük van egy lányra a videoklipjükhöz. A film 1885-ben játszódott, így ekkor eszméletlennek tűnt egy videoklip, annyira újszerű volt.
A felnőtté válást, saját magad megtalálását és az első szerelmet gondolom a film fő témáinak. Conor szüleinek nem a legegészségesebb a kapcsolata, így ez is egy plusz stressz okozó a fiúnak. Gyerekes gondolatai vannak, például, hogy, ha látják mennyire sikeres a bandája, akkor nem válnak szét. Így is emlékeztet a film, hogy Conor mindössze egy tizenöt éves fiú.
Rengeteg stílusváltozáson megy keresztül a főszereplő rövidtávon belül. Ezzel például én is tudtam azonosulni. Eközben a zenéi is vele együtt változtak, más-más hangzás, szöveg.
A film tényleg arról szól, hogy a banda hogyan lesz egyre jobb és jobb, de emellett Conor családi és szerelmi életéről is többet tudunk meg. Szerintem nagyon egyszerű átérezni, és megtalálni a hasonlóságot magunk és Conor között. Illetve a többi szereplő is mind nagyon különböző. Érdekes a háttértörténetük, sajnos arra nincs elég idő, hogy mindenkit megismerjünk.
Ha egy könnyed, aranyos filmet szeretnél nézni, de mégis akarod, hogy valamit kapj belőle, nagyon ajánlom a Sing Streetet. Pláne, ha szereted a 80-as évek témáját, akkor mindenképpen tetszeni fog, érdekes lehet felfedezni a különböző referenciákat melyek a filmben találhatóak.